Debrecen lelki, szellemi és hitbeli centrum, a magyar reformáció hatásai a térségben gazdag művelődési, oktatási és szellemi életet és művészeti alkotótevékenységet bontakoztattak ki. Ennek egyik kiemelt példája a debreceni református egyetem szomszédságában álló, Borsos József tervei alapján épült Egyetemi templom, amelyik az ország egyik legmodernebb templomépülete.
Az 1912-ben alapított állami egyetem 1914-ben a Debreceni Református Kollégium Kálvin téri épületében kezdte meg működését, majd 1932-ben költözött a mai Egyetem térre. A háromemeletes épület homlokzata a Református Kollégium klasszicista vonalait követi. Díszudvarának második emeleti mellvédjét – a szellemi folytonosságra utalva – a Kollégium és az Egyetem neves tanárainak és diákjainak emléktáblái ékesítik, az aula üvegablakain a Kollégium négyszázados évfordulója tiszteletére – 1938-ban – Róth Miksa üvegfestő azoknak a nyugat-európai egyetemeknek a képét jelenítette meg, amelyeket egykor a debreceni diákok látogattak (Wittenberg, Genf, Zürich, Utrecht). A debreceni tudományosság szellemi gyökereire utalva az egyetem előtti tér négy sarkán egy-egy 16. és 17. századi prédikátor szobrát állították föl (Melius Juhász Péter a református egyház alkotmányos alapjait megteremtő 1567-es debreceni zsinat vezéralakja; Huszár Gál a ma is működő nyomda alapítója; Szenci Molnár Albert egykori debreceni diák a genfi zsoltárok és Kálvin Institutiójának fordítója; Komáromi Csipkés György a Kollégium ma ismert első törvényeinek megalkotója, bibliafordító).
Az egyetem szomszédságában áll a Borsos József tervei alapján épült Egyetemi templom, melyet a Kollégium négyszázados évfordulója alkalmával, 1938–39-ben kezdték el építeni, majd 1942-ben fejeztek be. A templom belsejét eredetileg Haranghy Jenő virágdíszes, kazettás mennyezete díszítette és 35 ólombetétes üvegablak, amely bibliai témákat ábrázolt – egyes források szerint csak virágmintákat. A kazettás mennyezet megmaradt. Úgy hitték, hogy az ablakok a II. világháborúban teljesen megsemmisültek, de 2007-ben hármat megtaláltak belőlük.
Az üvegablakok ötletadója Csikesz Sándor teológiai professzor volt, a Kossuth utcai templom falfreskóinak a megálmodója volt.
A templom az 1949-es önállóvá válás során a Debrecen-Nagyerdő Egyetemi Egyházközség tulajdona lett. A 1970-es években államosították és folyóirattár, valamint zeneműtár működött benne. A nagyerdei egyházközség a Bolyai utcán épült kisebb templomban folytatta az életét az államosítás után. Az egyetemi templomot 2001-ben visszakapta a Tiszántúli Református Egyházkerület.
Az első istentiszteletet 2007-ben tartották meg, mivel akkorra sikerült átadni az épületet az egyetemi gyülekezet számára, akiknek jelenleg otthont nyújt a templom.
