Debrecen belvárosában a 19. században jelentősen megnövekedett a lakosság. A meglevő Nagytemplom, Ispotály-templom és Kistemplom mellett szükség volt egy negyedik istentiszteleti helyre. Ez lett a Kossuth utcai, eredeti nevén Czegléd utcai templom.

A Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség az évszázadokon át egységes gyülekezetet alkotó debreceni reformátusság e városrészhez kötődő tagjaiból szerveződött. Létrejötte ezért szorosan kötődik az istentiszteleti helyként szolgáló templom megvalósításához.

A Szombathy István főbíró alapítványából 1886 és 1888 között felépült templomépület egyedülálló a református templomok között. Petz Samu műegyetemi tanár élete legsikerültebb alkotásának tekintette a neoromán és neogótikus stílusjegyeket mutató „Verestemplomot”.

A Vöröstéglás csodák” alkotójának is nevezett neves pesti építész a templom építése során az olcsónak tartott téglát a minőségi építőanyagok sorába emelte, hisz Debrecen nem volt híján a téglának, hiszen a várost sújtó gyakori tűzvészek miatt maga a város szorgalmazta a téglagyárak létesítését.

50 évvel építése után külső és belső renoválásra volt szükség, ekkor Baja Mihály, a költői lelkületű lelkipásztor egy olyan elképzelés megvalósításába fogott, amely páratlan a magyarországi református templomok között: a finomsága és szép arányai mellett szilárd erőt is tükröző épület belseje is színpompás köntösbe öltözött.

Így 1936 óta a hazai református közegben úttörő módon a templom belterét a magyar art deco egyik legtehetségesebb alakjának, Haranghy Jenő festőművésznek, az Iparművészeti Iskola tanárának a seccói díszítenek.

A biblikus szimbólumokat megjelenítő festmények Csikesz Sándor teológiai professzor elvi alapvetése nyomán készültek, azaz a szimbólumok egyenlő arányban szerepelnek az Ó- és az Újszövetségből, mivel a református egyház alaptanítása, hogy a Szentírás két része egymást egészíti ki, és magyarázza meg, s minden ószövetségi ígéretnek egy újszövetségi beteljesülés felel meg. Minden szimbólum mellett szerepel a bibliai hely, hogy a minden hívő rákereshessen, a képek témája valóban a Bibliából való, főképpen pedig semmiféle emberi alak, szent, még maga az Úr Jézus Krisztus sem ábrázolható.

A párját ritkító, rendkívül szép templombelső ékei között megcsodálható a gyönyörűen faragott szószék, illetve templomi bútorok is, amelyek Thék Endre munkáját dicsérik. A „méltóságos asztalos”, aki számtalan kitüntetése mellett udvari tanácsosi címet is kapott, asztalosinasból küzdve fel magát, európai viszonylatban is kiemelkedő üzemet hozott létre, megteremtve a magyar nagyipari bútorgyártást.

A Kossuth utcai gyülekezet 1949-ben lett önálló egyházközség. Az egyház nagy családfájának 500 éve megerősödött ágán ma is azon tanítások szerint igyekszünk vezetni életünket, melyeket a Bibliából olvasunk és reformátor elődeinktől tanulunk. Felvállaljuk azt a református küldetést, mely hitvalló közösséget szervez, életben tartja a magyar kultúra örökségét, és gyülekezeti tagjait a közösségi tanulás élményén keresztül egyéni tanulásra, olvasásra is ösztönzi. Ez a tanulási folyamat az istentiszteleteinken hirdetett ige, a sákramentumok kiszolgáltatása és a bibliaórákon megvitatott igemagyarázatok segítségével történik. A tanulás hagyományaink szerint szóbeli tanítás formájában, személyes jelenléttel zajlik, ennek erejében hiszünk.